A nyomorúság idején kiderül, hogy erős-e az, aki annak mondja magát. (Péld 24,10)
Mi, emberek nagyon szeretünk kényelmesen élni. Ha jön egy akadály, egy nehéz lépés, amit meg kellene tennünk, akkor elkezdünk félni. Belénk mar az önsajnálat, a "nem tudom ezt megcsinálni" érzés és inkább visszadőlünk abba a kényelmes helyzetbe, amibe annyira jól éreztük magunk, miért borítanánk fel ezt az áldott nyugalmat? Ez mind aranyos lenne, ha nem gondolnánk bele abba, hogy így mennyit fog érni az életünk, ha folyamatosan csak taszítjuk el magunk elől a dolgokat, mert nekünk úgy kényelmes, mert így nem történhet semmi bántódásunk. Lehetünk jó keresztények, de az nem abban fog megmutatkozni, hogy hányszor mész el a templomba egy héten, hanem abban, hogy mennyi olyan dolgot tettél meg Jézusért, ami számodra nehéz volt. (vagyis ez az egyik dolog, amiben megmutatkozik) Például meg tudtál bocsátani, mikor megbántottak, adakoztál, mikor ez nehezedre esett, vagy imádkoztál azért az emberért, aki rosszat tett veled. Ha szeretem Jézust, akkor igenis rálépek arra az útra, még ha fáj is. Ha Péterre gondolunk, ő is megtette ezt, mikor Ő megkérte rá. Háromszor is megkérdezte tőle, hogy szereti-e és ő mindre azt válaszolta, hogy igen.(pont ahányszor megtagadta) Na és erre Jézus: Hát, akkor legeltesd juhaimat! Péter nagyon jól tudta, hogy üldözni fogják, és ez nehéz lesz, de mivel szerette Jézust, ezt megtette érte. És akkor most velünk mi a helyzet? Miért félünk ennyire? Lehet, hogy nehéz az út és talán az is lesz egy darabig, de Jézus nem mondta azt, hogy nem lesz velünk. Nem kérné, hogy nehéz utakat járjuk be, nehéz napokat éljünk meg olykor, ha nem lenne mellettünk. Hát Ő maga mondta: "Veletek vagyok minden nap, a világ végezetéig". És Ő bár a keresztutat végig járta, újra és újra megtenné értünk, sőt minden nap meg is teszi, mert szeret. És tudod mi miatt kell ezt megtenni? A bűneink miatt. Sok fájdalmat tudunk ám okozni neki. Sokan talán ismeritek azt a történetet, mikor Péternek menekülnie kellett az üldözések elől Rómából és megjelent előtte Jézus. Péter kérdezte tőle, hogy hová megy, erre Jézus azt válaszolta: "Megyek, hogy újra keresztre feszítsenek." Mi se meneküljünk. Vegyük fel azt a keresztet minden nap és kövessük Jézust. Ha valóban szereted Őt, akkor ezt megteszed érte. És senki a világon nem mondta, hogy egyedül kell végig menned az úton. Talán ezért félünk ennyire ettől? Hogy egyedül maradunk? Az emberek elhagyhatnak és ezt meg is fogják tenni egy idő után, de Jézus sohasem. Bízd Rá magad! Benne soha nem csalódhatsz!
Szóval, valóban szereted Jézust?
Kép: pixabay.com
