"A szabadság legnagyobb fokát akkor értük el, ha azt tudjuk mondani: Uram legyen meg a te akaratod!" (Szent Ágoston)

A mai napon Szent Ágoston püspökre emlékezünk, aki nem csak a kereszténység egyik legjelentősebb és legbefolyásosabb tanítója volt, hanem egy igazán nagy lelki erővel rendelkező ember is. Én mindig azt gondoltam róla, hogy ő egész életében szent volt, olyan életet élt, és én nagyon is felnéztem rá. Így az emléknapja közeledtével kicsit kutatni kezdtem utána, meg akartam ismerni jobban az élettörténetét. Valójában Ágoston sok küzdelem árán jutott el a keresztény hitre. Nem véletlen mondják rá, hogy a NAGY MEGTÉRŐ. A fiatal kora kicsapongó volt, házasságon kívül született gyermeke, szektába szolgált, sokáig csak mesének tartotta Istent. Bár édesanyja, Szent Mónika folyamatosan imádkozott, mindent meg próbált tenni azért, hogy fia végre a jó útra lépjen, de ez csak elment a füle mellett.Viszont Isten mégis akarta Őt. Az első löketet az Úr felé, Szent Ambrus prédikációi hallatán érezte. Ez csak egy szikra volt, ami hamar ki is múlt. A valódi megtéréséről a történetet talán mindenki ismeri. Ágostonnak nagyon nehéz döntés volt az, hogy a keresztény hitre lépjen. Egyik nap, amikor már nagyon ránehezedett a súly, elment magányt keresve és összeesve zokogni kezdett, a zsoltáros szavait ismételgette folyton: „Meddig még, Uram?” és egyszer csak egy gyermek hangot hallott: „Tolle, lege, tolle, lege!” vagyis „vedd és olvasd, vedd és olvasd!”, majd kinyitotta az előtte fekvő Szentírást és megpillantotta: „Mint nappal illik, tisztességben járjunk: nem dorbézolásban és részegeskedésben, nem szeretkezésben és kicsapongásban, nem viszálykodásban és irigységben, hanem öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust; a testet pedig ne úgy gondozzátok, hogy bűnös kívánságok ébredjenek benne.” (Róm 13:13-14) Ezek után is még sok vívódást élt meg, de már nem ugyanaz az ember volt, mint előtte. Harminckettő éves volt, mikor megtért. 386 nyarán lemondott az akkori állásáról és a szerzetesi életformát választotta, 387-ben Szent Ambrus megkeresztelte, 391-ben pappá szentelték és nem sokkal később püspökké avatták. 430-ban egy kór Hippóban végzett vele. Ágoston mindannyiunk példaképe. Élete megmutatja, hogy bár sokszor hibázhatunk, térhetünk le a jó útról, Isten mindig haza vár bennünket. Nem létezik olyan, hogy Ő lemond rólunk. Ne a mai világból induljunk ki, hanem Jézusból. Ha meg akarod ismerni Istent, akkor nézz Őrá. Ha meg akarod ismerni az embereket nézz Istenre. Mi is lehetünk szentek. Nem baj, ha letérsz az útról, az viszont igen, ha nem találsz vissza. Szentnek lenni nem azt jelenti, hogy sosem botlasz meg, hanem azt képes vagy Isten elé vinni a botlásaidat, az aggodalmadat, rábízni teljesen az életedet és hagyni, hogy Ő legyen minden lélegzetvételed. Emberek vagyunk, vannak hibáink, ezt el kell fogadnunk. Igazából, ami itt a lényeg, hogy mekkora benned a törekvés. Ne foglalkozz a múlttal! Azt már nem tudod vissza fordítani, megtörtént. Törekedj inkább arra, hogy a jelen szép legyen. Rakd le Isten lábai elé a múltadat és, a tenyerébe a jelent és a jövőt. Senki nem tudja megváltoztatni azt a tényt, hogy Isten gyermekei vagyunk. Ő ma is ugyanaz az Isten. Törekedj a szent életre! Ágostonnak is sikerült!;)

Kép: Fra Filippo Lippi: Szent Ágoston látomása